KARDKÉSZÍTŐ TÁBOR BALINKÁN 2025

2025 június 16 és 21 nap között zajlott le a Magyarországi Kovácsmíves Céh egy hetes-külsős résztvevők számára is megnyitott-középkori kardkészítő tábora- a Céh balinkai bázisán, a csodaszép Bakony lábánál. Nagy örömünkre szolgált, hogy a kurzust a Szlovén Kovácsmíves Céh vezetője Timotej Kruška meghívásunkat elfogadva meglátogatta, és azon szinte végig jelen volt. Külön büszkeség nekünk, hogy a már „ismert” szaktudású Céh-tagokon kívül, négy olyan ifjú kovács kolléga is részt vett, akik alapvetően a korábbi kurzusok tudásanyagából építkeztek, divatosan szólva mondhatni mi neveltük őket. A tematikus kurzus vezetője Bartos Mihály kovács, fém szakrestaurátor, népi iparművész volt, mellé jómagam Weigel Harri díszmű és fegyverkovács, mint úgymond Misi jobbkeze szegődtem, ahogy ez az elmúlt 6 évben töretlenül kurzusról-kurzusra történt. Vendégünk volt még Jamrich Viktor a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hidegfegyver gyűjtemény kezelője, valamint meglátogatta kurzusunkat Molnár Péter Céhmester úr is.

Alapvetően 3 féle pengeformát tettünk a tematika anyagává, és ez is készült, klasszikus kettő illetve egy könnyítőbarázdás fokéles magyar szablyapenge, gerincéles kétélű kard, valamit sásélű hegyestőr. A munkaállomásokat, valamint az egész tematikát és technológiát igyekeztünk úgy kialakítani, hogy némi technológiai nagyvonalúság mellett, tudjuk „hozni” a korabeli készítéstechnika állomásait. Ehhez Misi, Péter és jómagam több korabeli rajz, illetve leírás alapján készített csiszoló és köszörűpadot, üllőbetéteket, valamint nyíltszíni fújtatóval működő edző- és hőkezelő kohót.

A munka nagy lendülettel, reggeltől estig folyt, sokszor estébe nyúlóan. Minden munkával töltött fárasztó nap után a csapat tisztálkodás után nekiült és szakmai megbeszélés során (ahol már természetesen néminemű folyékony kenyér jellegű italt sem száműztünk) beszélte meg az aznapi történéseket, valamint a másnapi teendőket. Valószínű ez régen sem történt másként, így talán ebben is „korhűek” maradtunk. A munkák több helyszínen, a két oktató vezetése, illetve irányítása alatt folytak. Amíg a kovácsolás részét a bázis 4 kovácstüzes műhelyében általában párban, addig a hőkezelési részt szinte a szabad ég alatt hajtottuk végre.

Az eredmény számunkra is megdöbbentő volt, 18 edzett penge született 8 résztvevő, 1 vendég kezétől.

Külön kiemelném, hogy a táborban végig fegyelem, tisztaság, és feszített munka folyt, ezért külön köszönetünket fejezzük ki a teljes résztvevő csapatnak! Bár talán mi sem gondoltuk, de hatalmas sikere volt Viktor által „levezényelt” szúró illetve vágó teszteknek, a tábor előtt még „hozott” fegyver-anyagból a végén pedig már az elkészült fegyverekkel.

A tábor zárását előre egyeztetve, pénteki áttelepüléssel a Székesfehérvári Tűzzel-vassal fesztiválon zártuk, szakmai előadásokkal, és élő, a már említett korabeli szerszámok igénybevételével történő kovácsolással.

Köszönet a résztvevőknek és segítőknek, jövőre folytatjuk